Nagyjából ez ugrott be, mikor megnéztem az utolsó bejegyzésem dátumát.
Nem, mintha nem lett volna mondanivalóm… csak valahogy…
Kifogás, meg nyünnyögés, meg odázás és halogatás…

Most itt vagyok, s leszek is egy darabig, mert azért a táskák készültek.
Megrendelésre és szabad akaratomból is.

Volt, amit fotóztam, volt ami úgy indult útra, hogy meg sem örökítettem.
Iylen volt nekem a tavalyi év vége és az idei év eleje.
Vergődés, mélyrepülés, “semminemérdekel” érzés aztán széles mosoly…

Most kiegyenlítődött.
Azt hiszem :o)

Hozok képeket is, bejegyzéseket is.
Nemsoká’ az elsőt.

Nem tartom az időrendiséget, hozom, ahogy a kezem közé kerülnek, s ahogy haladok a képek logózásával :o)

Szóval, ahogy mondani szokás: stay tuned ;o)