nem csökken szemünkben attól, hogy tudjuk, olykor hajók süllyednek el.*

Mert a tenger, a tó, a folyó, a víz vonzó… nekem legalábbis mindenképpen.

Egészen csöpp koromban tanultam meg úszni, s, mert – alighanem – jól csinálhattam, egy egyesület szakemberei felfigyeltek rám, majd szüleim megkeresve leigazoltak. Versenyszerűen úsztam egészen kamasz koromig… az igazat megvallva… lelkesen ugyan, de nem túl nagy erőbedobással :o(
Nem véletlenül nem olvashattatok rólam a sportlexikonokban :o) :o) :o)

A lényeg: szeretek mindent, minden témát, ami a vízzel kapcsolatos… így nem volt kérdés, hogy amikor megláttam Évi shopjában ezt a design textilt, hogy muszáj vennem belőle :o)

Mikor eldöntöttem, hogy rendelek, pontosan tudtam, hogy bohókásan fogom elkészíteni a leendő táskát. Persze mikor, ha nem most fogyott el a piros textilbőröm…
Így mindössze a cipzáros részt tudtam pirossal megbolondítani.

Nagy méretű, pakolós táska, füleinél fogva kényelmesen vállra vehető, ugyanakkor állítható hosszúságú pántját kihasználva keresztben is viselhető. A hosszú pánt, ha úgy adódik, akár lecsatolható ;o)

Hátulján és a belsejében hatalmas cipzáros zseb nyeli el a holmikat. Belülre tettem egy négy részre osztott zsebet is, mely – saját táskámból kiindulva – tökéletes a telefon-iratok-zsebkendő-tollak rendszerezésére :o)

Nos, mutatom is (hihi… önmagamhoz képest, igazán sikerült rövidre fognom, nem?)

*Simone Weil