… a suszter cipője lukas, a fodrásznak nincs frizurája, a táskakészítő meg egy szedett-vedett szütyővel az oldalán billeg jobbra-balra :o) :o) :o)

Mindaddig, amíg a barátnője el nem készíti számára azt a meglepetés jegyzetfüzetet, amit azzal a textillel borít be, ami a táskakészítő számára önmaga leképezése…

És akkor néhány nap (vagy hét?) elteltével, összeszedi a bátorságát, és elkunyerálja a barátnőjétől a jegyzetfüzet készítése után megmaradt textil darabot…

És teszi jobbra, teszi balra, nézi, nézi, nézegeti, álmodozik, hogy akkor majd lesz Neki saját, igazi SzilvaFoltos táskája :o) :o) :o)

És ahogy a suszter is a maga cipője elé sorolja mindenkiét, ahogy a fodrász is a saját fejszerkezete helyett a kuncsaftokét szedi rendbe, úgy a táskakészítő is napolja a dolgot…

Aztán, egyszercsak jön egy szikra, egy mennydörgés, egy akármi, amitől a táskakészítő toppant egyet és azt mondja: “Elég!!!”

És a táskakészítőnek varródik, varródik hosszú(nak nem mondható) időn át a táskája… mígnem egyszercsak hopp… elvágódik az utolsó öltés* után a cérna…

Itt a vége, fuss el véle… aki tudja, az mesélje :o) :o)

A mérete:

Szélessége alul: 22,5 cm
Szélessége felül: 27 cm
Magassága: 26 cm
Talpszélessége: 6,5 cm

 Vállra vehető fazon, méghozzá szuperkényelmes, a fülei ugyanis 80 cm hosszúak :o)

Nos, igen… aki igazán szemfüles… észrevehette, hogy a mesében van némi csúsztatás ;o)

Cipzárral záródik a táska, mert a biztonság fontos… igen, még egy ilyen kisvárosban is, ahol a táskakészítő tengeti unalmas(nak egyáltalán nem nevezhető) napjait :o)
 
A bélés… oh, igen.. a bélés… ezt a gyönyörű japán pamutvásznat a táskakészítő féltve őrizgette jó ideje… aztán eljött az idő, hogy megtalálta azt a táskát, aminek béléseként végre méltó helyére kerülhetett :o)
 

A kéket, úgy alapjában véve szereti a táskakészítő (a zöld mellett ofkorsz), de ez… eeeez, ez valami gyönyörűséges árnyalatú… minden eddigi kék pamutvászna közül a legszebb :o) És a táskakészítő ezúttal önző volt, és gyarló módon kisajátította, “magáévá tette” :o) :o) :o)
Hmm-hmmmm… a táskakészítők már csak ilyenek ;o)

 
A textil közelről…
… és lassan hány éve is? Hosszú ideje… a mottója… “love to sew” :o)
 
* no, mert, hogy az a helyzet, hogy a táskakészítő lecsatolható pántot álmodott meg a maga táskájára, de a lendület, a hév olyannyira elragadta, hogy a fülek szabását követően felpattant, és futott varrni… aztán a táska elkészültekor pajkos mosollyal a szája szegletében állapította meg, hogy “valami” hiányzik :o) (és szigorúan bennfentes információ: a táskakészítő, mikor a méreteket nézte az imént, hangosan nevetett fel, mikor észrevette, hogy a táska bélésének alsó felén, a kifordításhoz használt “rés” bizony, hogy nincs bevarrva :o) ergo bármit belehelyez a táskakészítő a táskájába, az bizony garantáltan el fog tűnni benne… a “rés” közreműködésével :o) :o)
 
 
(Kiegészítés: ezt a fazont, ebben a méretben soha eddig nem készítettem… de fogom még, mert tetszik.. igaz ugyan, hogy macerásabb a több szabás, több varrás miatt, de szerintem jól mutat, ahogy a fekete – vagy bármilyen más színű textilbőr – keretbe foglalja a textilt :o)
Címke: , , ,
    • :o) :o) :o)

      És befejeztem ám időközben ;o)
      Csak a lecsatolható pánt várat magára… majd egyszer az is elkészül… már kiszabva, táskamerevítővel összevasalva várják további sorsukat a pamutvászon és kord megrendelések ;o)

      Puszi és ölelés Neked :o)