… bizony, hgoy azt hittem, ez, ezúttal – ha megszakadok, ha tótágast állok, akkor sem, de még mennyire, hogy – nem fog menni…
Becsúszott, bekúszott*, besomfordált egy nagyon sürgős, nagyon fontos, nagyon hirtelen megrendelés…

Én meg könnyedén** bólintottam rá a dologra… hát tudok én nemet mondani? Hát nem.
Pedig van, hogy kéne…
Tegnap nagyon sokáig fenn voltam, hogy be tudjam ma fejezni, és még ma postára is tudjam adni…

És annak ellenére, hogy kicsit megdolgoztatott lelkileg-idegileg, nos… jó volt kicsit “visszanyúlni”…
Igen, visszanyúlni… nézzétek csak, megértitek rögvest mire gondolok pontosan :o)

 
 
* helytállóbb megfogalmazás: berobbant
**  helytállóbb megfogalmazás: könnyelműen
 
 
Címkék: , , ,
    • Tündérem :o)

      Köszönöm, jó, hogy Te is így gondolod :o)

      A másik.. ne is mondd… már kora este kókadoztam a kanapén, azt hiszem ma hamar elszáguldok a hálószoba irányába, s valószínűleg úgy fogok felborulni, mint a zacskós tej :o) :o) :o)

      Puszillak, ölellek szeretettel!
      Szilva