… legyek, leírom a mai történéseket:

Felhívtak… igen, Ők  Mondjuk rejtett számról. Kétszer. Én meg mindkétszer kinyomtam. Ne hívjon senki rejtett számról, ha kérhetem. Én sem teszem. Soha. Senkivel…

Szóval a második “kinyomatódás” után, hívószám-kijelzéssel újra felhívtak, naná, hogy rögtön felvettem… bár nem is sejtettem, hogy Ők hívnak…

Hosszas magyarázkodás után közölte a Hölgy, hogy nincs olyan színű (fűzöld) kord, amit én rendeltem, ezért írta az almazöldet, ami higgyem el, tényleg ennyibe kerül. Elhiszem én… de nem nagyon érdekel…
Kérdezi, küldheti-e ezt és fizetetem-e a különbözetet.
Frászkarikát küldje, találjunk más megoldást…

Hát, hogy izé, meg akkor hogyan utalják vissza, és hogyan számlázzanak oda-vissza…
Lehet, hogy bundzserák voltam, de közbeszóltam, hogy ugye nem baj, ha nem gondolom ezt a kérdéskört a magam problémájának…

Abban maradtunk, hogy a meglévőket, a megrendelt áron küldi, a különbözetet meg visszautalja.
Rendben.
De, hogy én most mennyire el vagyok kettyenve a fűzöld kord miatt, azt el sem tudjátok képzelni… hihetetlen, hogy végre találtam valahol, és mégsem lehet az enyém…

Pusz Mindenkinek!

Szilva