…avagy “sütöttem” kétszer 3 db normál méretű, továbbá 2 db kisméretű muffint :o)

Komolyra fordítva a szót, a mai nap termése az alábbi képeken látszik. Zűrös nap révén, elhúzódott a készítése, így mire “kisült” a nap nyugovóra tért, így lakásban, vakuval készültek a képek…amik ennek megfelelően köszönőviszonyban sincsenek a táska valódi – gyönyörű – kék színével. Szent elhatározás – és nyugodtan számon lehet kérni rajtam – hogy holnap reggel a felkelő nap fényében lefotózom újból :o)

Tudnivalók a táskáról: a készítése a szokásos módon, bevasalt táskamerevítővel, belső zsebbel, az elmaradhatatlan szalagdíszekkel, kizárólag 100 % pamut anyagból. Az applikált muffinok kétoldalú ragasztófátyollal felvasalva, majd sűrű cikk-cakk öltéssel tűzve, biztos, ami biztos alapon :o)
Éééés valami új, valami szép, valami jóóó: a mágnespánt. Ugyanis ez az első kislánytáska, amibe ilyet is tettem :o)

Szerintetek milyen lett? (Figyelembe véve persze, hogy a színek emitt még nem a valóságot tükrözik…)

A szalagok..és tudni kell, hogy okozott némi fejtörést a kiválasztásuk, de végül Gigi kislányom partner volt, s kiválasztotta, mondván, hogy “…Anya, ezek azért illenek hozzá, mert a muffin tetején lévő színekkel összeillenek…” Igazat adtam Neki :o) Szerintetek?

Ezzel a képpel szeretném megmutatni, hogy a táska “szájánál” milyen díszítőöltést használtam a letűzéshez…
A belső zsebről készült képet valamiért a blogger elforgatja, de ettől függetlenül remélem a lényeg látszik…ott bújik a sütött  az applikált két mini-muffin :o)
Még egy kép a belső zsebről, mert nem adom ám fel olyan könnyen :o) Kicsit más szemszög, de azért szerintem jó…

Mi a véleményetek?
Szilva

Címkék: , , , , ,
  1. Nagyon szép ez a muffin-os táska, le a kalappal. Iszonyú ügyes vagy, bár én is tudnék így varrni 🙂

  2. Köszönöm Vic :o)
    Ha időd és energiád lenne rá (amit nem csodálok, hogy jelenleg nincs) biztos vagyok benne, hogy Te is meg tudnál tanulni varrni.
    Pusz!

  3. Isteni színei vannak a táskáidnak,ennek meg főleg!
    Csak bele ne "habarodjak" valamelyikbe:))))

  4. Szia Kriszpicur,
    Kedves vagy, hogy ezt írod. Valóban nagyon szeretem a színeket. Azokat, amelyek még a legrosszabb hangulatban is felvidítják az ember lányát.

    Akkor ezek szerint Te megláttad benne – a sütisben – azt a gyönyörű kékséget? Nem olyan köpenykék/lavórkék az életben, mint amilyennek a kép láttatja, de nem ám :o) Az az igazi, gyönyörű kék :o)))
    Üdvözöllek Téged is szeretettel.

    Szilva